Orvosi műhiba

Az orvosi műhiba fogalma alatt – a kártérítések körében – az egészségügyi intézmény kártérítési felelősségét értjük.

Vagyis aki orvosi műhiba áldozata, az ahhoz az egészségügyi intézményhez fordulhat, amelyben az ellátását végezték. Ez az eljárás önmagában több lépésből áll, ugyanis a betegjogi képviselőktől kezdve a felügyelő hatóságokig számos irányba indulhatunk.

Magyarországon az orvosi műhiba megítélése az elmúlt évtizedekben sokat változott: a rendszerváltást megelőzően ugyanis ezekben az ügyekben semmilyen érdemi eljárást nem lehetett indítani. Manapság ez szerencsére már nem így van, az egészségügyi intézmények felelősséget viselnek az ellátásért.

Orvosi műhiba esetén mindenekelőtt egy alapos vizsgálatot kell lefolytatni, hogy pontosan milyen szakmai hibát követtek el, és milyen károk igazolhatók. Ez általában szakértő bevonását igényli.

orvosi műhiba

Szakértő kollégáink készséggel segítenek Önnek orvosi műhiba esetén, ingyenes konzultáció keretében tájékoztatják a lehetőségeiről. Évtizedes tapasztalattal rendelkezünk, Magyarországon és Németországban végzett specialistákkal dolgozunk.

Tőlünk megtudhatja, hogy érdemes-e az ügybe belevágni, és ha igen az meddig tart és várhatóan mekkora kártérítési összegre lenne jogosult.

Ha érdekli, hogy az Ön ügyéből kaphat-e kártérítést, keressen fel bizalommal, ingyenesen tájékoztatjuk.

Kérem, hogy töltse ki az alábbi űrlapot:

A kártérítési felelősség alapszabálya a jogszabály szerint:

6:518. § [A károkozás általános tilalma]

A törvény tiltja a jogellenes károkozást.

6:519. § [A felelősség általános szabálya]

Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól a károkozó, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható.

6:520. § [Jogellenesség]

Minden károkozás jogellenes, kivéve, ha a károkozó a kárt

a) a károsult beleegyezésével okozta;

b) a jogtalan támadás vagy a jogtalan és közvetlen támadásra utaló fenyegetés elhárítása érdekében a támadónak okozta, ha az elhárítással a szükséges mértéket nem lépte túl;

c) szükséghelyzetben okozta, azzal arányos mértékben; vagy

d) jogszabály által megengedett magatartással okozta, és a magatartás más személy jogilag védett érdekét nem sérti, vagy a jogszabály a károkozót kártalanításra kötelezi.

6:527. § [A kártérítés módja]

(1) A károkozó a kárt pénzben köteles megtéríteni, kivéve, ha a körülmények a kár természetben való megtérítését indokolják.

(2) A jövőben rendszeresen felmerülő károk megtérítésére a bíróság időszakonként visszatérően előre fizetendő, meghatározott összegű járadékot is meghatározhat.

(3) A bíróság a kártérítés módjának meghatározásánál nincs kötve a károsult kérelméhez; a kártérítésnek azt a módját nem alkalmazhatja, amely ellen valamennyi fél tiltakozik.